Tervezési szempontok

Példa egy önfenntartó település szerkezeti kialakítására, ahol végig gondoltuk, mi szükséges ahhoz, hogy nőjön az emberek együttműködési szintje, és az összetartozás érzése, hogyan biztosíthatók azok az elemek, amelyek a gazdasági prosperálást eredményezik települési szinten, és a "hard" elemeken kívül, mik azok a "soft" elemek, amelyek segítik  a fejlődés beindítását, az emberek öngondoskodási és munkakedve fenntartását. (Kivonat az ócsai tervpályázatunkból)

A pályázatot készítették:

Vezető tervezők: Marthi Zsuzsa, Callmeyer László, Tervezők: Heckenast Judit, Hanczár Emőke, Bíró Attila, Tóthné Pocsok Katalin, Konzulens: Papp Zoltán Tamás, Munkatársak: Zelinka Szilvia, Turóczi Tímea

A települést feltáró fő- és a kereszttengelyek találkozásánál két nagyvonalú teret hoztunk létre.  A közösségi tereket egy kelet-nyugati irányú gyalogostengely köti össze, ennek mentén kaptak helyet a központi intézmények.

1. a nyugati oldalon található tér köré szerveztük az egyházi, a kulturális és a kereskedelmi funkciókat (templom, könyvtár, művelődési ház, kávé és teaház, élelmiszerüzlet)
2. a keleti oldalon családiasabb oktatási funkciókat (általános iskola, óvoda, termelők oktatási és konferencia központja) helyeztünk el.
3. A két teret összekötő gyalogos tengelyre szerveződik a posta, az orvosi rendelő, és a bölcsőde.

Ezek együttesen fűzik fel mindazon funkciókat, amely a lakókat kiszolgálja, közös akciókra késztetik, ahol az információcsere megtörténik, ahol közösségi programokat hozhatnak létre, ahogy csak úgy jól érezhetik magukat.

A települési főtér kialakításánál egy egységes burkolatú teret javaslunk kialakítani, amely a középkori magyar kisvárosok főtereit idézi a fórummal és a piaci funkcióval. E köré klasszikus módon szerveződik a templom, az igazgatási és kulturális funkciók, valamint a „kocsma”, amelynek jelen esetben kávé- és teaház funkciót javaslunk.

A keleti oldalon fekvő tér kialakításának célja a gyerek és családbarát  funkciók kialakítása, a sport, pihenés és játék számára teret adni, a gyermek- és oktatási intézményeket elhelyezni.

A két tér azonos arányú, a terek határoló oldalán oszlopos árkádsort alakítottunk ki. Az árkádsor védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben, így rossz időben is lehetőséget teremt közösségépítő beszélgetésekre (teraszok), piaci funkció működtetésére, a kereskedőknek árú kipakolására,  ezáltal egyfajta puffer-területet hoz létre a „kint” és a „bent” között.

A kereszttengely, a termelés és a termesztés terei

A terület központját is feltáró keresztirányú tengely szintén hangsúlyosabb szerepet kapott. Részben azért, mert a településszerkezetben a jellegpontok fejlesztéséhez ritmusváltásokra van szükség, részben, mert ennek a tengelynek a két végén helyezkednek el azok a területek, amelyeken nagyobb gyalogos, kerékpáros és mezőgazdasági szállító járműforgalom várható. Itt találhatóak a bérelhető kertek (DNY-i oldal) és az energiaültetvény (DK-i oldal), ahonnan a téli tüzelőfa beszerezhető.

A második főtengely melletti hosszabb területsávot mintakertészetként alakítottuk ki, ahol a falugondnok lakása is helyet kapott. Ez a terület oktatási, valamint az ide látogatók számára bemutató funkciót is betölthet. Itt lehet a minta kerteket kialakítani, ami lehetőséget ad az itt lakók, és és oktatási célból ide látogatók számára a kertészeti gazdaságok működtetésének oktatását, alkalmas a termesztési tapasztalatok kicserélésére, megbeszélésére. 

E tengely bevezető szakasza mellett olyan telkeket alakítottunk ki, amely lehetőséget biztosít inkubátorház, vállalkozásfejlesztési program megvalósítására, továbbá alkalmas lehet göngyölegtároló és gépkölcsönző kialakítására.

A lakóterület szerkezete, szomszédsági egységek kialakítása

A lakóterületek kialakításánál, az életfamotívumra emlékeztető szerkezetet hoztunk létre. A tengelyes feltáró utakról szerkesztett hurokutak rendszerével olyan lakóterületi egységek jönnek létre, amelyek forgalma átmenő forgalomtól mentes, biztonságos, és az összetartozás élményét adó kisebb lakóközösségek kialakulását teszi lehetővé.

Az utcákat 16 m szélesre terveztük, amelyben kényelmesen kialakítható a lakossági élettér. A szikkasztóárkok partfalai lankásak, így biztonságosabbak és könnyebben kezelhetőek. A házak előtt padok helyezhetőek el, a gyerekek veszélytelenül játszhatnak a széles utcákban. A hurokutak forgalom-csillapítására kiemelt burkolatot terveztünk annak közepén.

A forgalomcsillapított területek mellett, a szomszédsági egységek központjában közösségi zöldterületek kerültek kialakításra. A zöldterületen több olyan funkció is helyet kapott, amely a közösségépítést segíti. A gyermekeken keresztül a családokat is összehozhatja a közösség által közösen gondozott kisállatok területe. A közösségek állatai kisebb területen szabadon engedhetők, simogathatók (Pl. bárány, nyúl). Emellett közös főző- és sütőhelyeket (pl. kenyérsütésre alkalmas kemence), valamint játszótereket terveztünk a szomszédsági egységek központjába.

Az egyes szomszédsági egységek közötti jó szerkezeti kapcsolatok kialakítása érdekében, a közös zöldfelületeket kerékpárutakkal kötöttük össze.

Lakóépületek kialakítása

Az épület részei: fűtött lakótér, gazdasági funkciójú helyiségek, ólak, fedett-nyitott munkaterület.

Javasoljuk, hogy a pályázati kiírásban megadott lakótéren felüli gazdasági funkciók egy tömegben legyenek elhelyezve az alapfunkcióval. A lakó és a gazdasági funkciók, egy félig fedett, félig nyitott manipulációs térre nyílnak, amely lehetővé teszi a növénytermesztéssel kapcsolatos munkavégzést kedvezőtlen időjárás esetén is.

A lakótereket A+ os épületszerkezeti megoldásokkal javasoljuk kialakítani, a passzívház igényszintjének megfelelően. A fűtött lakótér felett kiszellőztetett padlástér található a nyári hővédelem miatt. A tornác szintén a hővédelmi szempontokat szolgálja. A centrálisan elhelyezett fűtőkészülék kívülről táplálható, melegvizet állít elő,, valamint sütés-főzésre is alkalmas.

Passzívház-technológia biztosítása

A házak tagolásukban, tájolásukban valamint energia ill. vízfogyasztásukban is megfelelnek a passzívház feltételeinek. Az épületek fűtött és nem fűtött mellékhelységekre tagolódnak. Tájolásuk minden esetben átgondolt, hiszen a lakóterek dél-nyugati fekvésűek, az északi és keleti telekhatárokon a fűtetlen mellékhelységek, ill. a fedett tüzelőanyag tároló hely található. Az épületek számára a nyári déli erős napsugarak ellen a tornác, ill. az előtető biztosít védelmet, ám kialakításuk olyan, hogy a téli alacsonyabb szögű napsugarakat beengedi.

A fűtésről egy olcsó kialakítású és fenntartási költségű tűzhelykazán gondoskodik, amely az egész lakóegység felfűtésére alkalmas. A szerkezetben a kertben felhalmozódó felesleges száraznövényi hulladék elégetése is lehetséges, továbbá sütés-főzésre is használható. Az egységet kívülről kényelmesen lehet tölteni.

A külső tér fedett tér, amelyről a fűtőanyag utánpótlás kényelmesen biztosított. Arra is alkalmas, hogy a hideg évszak elején, fedett tároló helyéül szolgáljon a fűtőanyag számára, amely ily módon hőszigetelőként is funkcionál.

A csapadékvíz gyűjtő és tároló, ill. a kétkörös vízrendszer, a víz gazdaságos és takarékos felhasználását hivatott biztosítani.

Az épületek megépítésénél javasoljuk a helyben fellelhető, esetleg újrahasznosított építőanyagok használatát, valamint olyan, már kész termékeket, amelyek megfelelő tanusítvánnyal rendelkeznek, és meggyorsítják az építkezés menetét.

Közművesítési javaslat

Egy létesítendő új lakóterülettel szemben alapvető elvárás, hogy a lakóterület és benne az egyes lakó-ingatlanok fenntartási költsége minél alacsonyabb legyen. A lakóingatlan azonnali és folyamatosan jelentkező fenntartási költségeinek közel három-negyedét a közmű infrastruktúra használata teszi ki. Ezért kell a közműellátást úgy kialakítani, hogy az miközben a XXI. század kultúrájához szükséges és elvárható komfortot biztosítja, takarékos megoldásával hozzájárulhasson a fenntartási költségek lehető legalacsonyabb szinten tartásához.

Legelőször meg kell fogalmazni, mi az a biztosítandó komfort, amely a XXI. század elvárásaként definiálható. A villamosenergia és az egészséges ivóvíz ellátás biztosítása alapkövetelmény. Természetesen a takarékos igénybevétel is fontos, korszerűbb berendezésekkel, ezek tudatos használatával, ezekkel is lehet takarékosan bánni, pl szürkevíz hasznosítással is csökkenthető friss vízfogyasztás. A szennyvíz elvezetésére, kezelésére és elhelyezésére is több környezetbarát megoldás lehetséges, a kiépíthető közhálózati csatlakozás mellett.

A termikus energiaellátással, a fűtés- és használati melegvíz termeléssel szemben az elvárásokat a gazdasági lehetőségek befolyásolhatják. Ezek automatikus üzemvitelű megoldásai a teljes komfortos ellátást jelentenék, amelynek jelentősebbek a beruházási és üzemeltetési költségei. A teljes komfortot eredményező megoldás többlet gazdasági terhét vállalni nem tudók, a költségek csökkentése érdekében szívesebben vállalják az automatikus üzemeltetést kiváltó saját kézi erős besegítő megoldást. A saját besegítés mértéke is több szintű lehet. Ez esetben az igényelt komfort csak az, hogy megfelelő meleg legyen a lakás és elegendő legyen a használati melegvíz is. Csak zárójelben kell megjegyezni, hogy a „megfelelő meleg” is eltérő mértékű lehet, amelyet a gazdasági lehetőségek szintén befolyásolhatnak. Egy-két fokkal csökkenthető a lakás hőmérséklete, megfelelő kiegészítő ruházattal, ez még az egyén komfortérzetet nem rontja, de jelentős hőfogyasztás csökkentés érhető el.

Az 1997-es Kiotói Egyezmény, 183 aláíróját -köztük Magyarországot is- arra kötelezi, hogy a környezet védelme érdekében nagyobb áldozatot vállalva, csökkentsék az üvegházhatású gázok emisszióját. Az aláírt egyezmény első üteme 2012-ben fejeződik be, de Magyarország elkötelezett a folytatásban való részvételre is. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a környezeti állapot javítása érdekében az ország energiaellátásában növelni kell a megújuló energiahordozók használatának arányát. A közelmúltban elkészült Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020-ig, amelyben már konkrét számok vannak a tervezett vállalás teljesítésére. A ma csak nagyon jó indulattal 4,5 %-nak tekinthető megújuló energiahordozó hasznosítási részarányt a cselekvési terv 2020-ig legalább 14,5 %-ra szeretné növelni, bár a nemzetközi vállalások 2020-ra a 20 % megújuló energiahordozói részarány elérését tűzték célul.

A kitűzött vállalások teljesítéséhez hozzájárulni különösen ilyen új fejlesztési projekteknél lehet. Mivel új fejlesztési szándék településbe való beillesztése érdekében, általában módosítani kell a település szerkezeti-tervét és el kell készíteni annak szabályozási tervét, kiemelt igénnyel kell energiaellátási módját, a közművesítés mértékét meghatározni, hogy a tervezett fejlesztés megvalósításával, egyben az ország a megújuló energiahordozók terén tett nemzetközi vállalásának teljesítését is segítse.

A környezetbarát, energiatudatos ellátás alkalmazásával jó példát mutatva, fokozatosan formálni lehet az ez irányú gondolkodást, s ezzel lassan általános beruházói igény szintre lehet emelni a megújuló energiahordozók alkalmazását. A jó példa bemutatására az állami beruházások kínálják a legkedvezőbb alkalmat. Az a társadalmi-politikai szándék, amely a hitelkárosultak megsegítésére irányul, nagyon jó lehetőséget teremt. A hitelkárosultak számára a kormány elhatározta, hogy állami beruházásban családi-házas beépítéssel bérlakásokat épít. A családi házak közműellátásánál lehetőség van a fenntartási költségek csökkentése, a környezetvédelmi igények kielégítése érdekében a megújuló energiahordozók minél szélesebb körű alkalmazásának bemutatására. A tervezett lakóterület ezzel az energiatudatos beruházások példája és kutatási területe is lehet, mert mint állami beruházás, állami kezelési mód, lehetőség van hiteles mérések készítésére. Közművesítési szempontból így minta területként is szolgálhatna az Ócsához tartozó, de a település központi beépített területétől távolabbra eső tervezett településrész.

A nap energiáját napkollektor segítségével, víz temperálásával, a használati melegvíz termelésére, valamint, szükség esetén rásegítéssel fűtésre és a napelem segítségével közvetlen villamosenergia termelésre lehet használni. Kiemelten a nap energiáját vizsgálva, annak üzemeltetési költsége nagyon kedvező és a használata során a környezet védelmi hatása is nagyon kedvező. A magas beruházási költség miatt a megtérülési ideje hosszú.

A megújuló energiahordozók közül a nap energiájának hasznosítása javasolt elsődlegesen, de a térség mezőgazdasági területein energiahordozóként alkalmas növények termelésével, vagy a házi kiskerteknél keletkező hulladékokkal, vagy a mélyebb fekvésű területeken energiaültetvények telepítésével biomassza, biobrikett előállításával is lehetőség van gazdálkodni. A biobrikett elsősorban közvetlen felhasználásra pl. tűzhelykazánban való eltüzelésre, a biomassza akár közvetlen, akár biogáz előállításával erőművi hasznosításra is alkalmas. Az erőműben akár kapcsolt, akár kondenzációs üzemben, villamosenergia termelésre lenne lehetőség. Gazdaságos hasznosítási lehetőséget kínál a településen üzemelő szennyvíztisztító telep korszerűsítésével egyidejűleg kiépíthető biogáz üzem.